{"id":55,"date":"2012-11-22T11:04:26","date_gmt":"2012-11-22T11:04:26","guid":{"rendered":"http:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/?page_id=55"},"modified":"2015-12-04T11:36:29","modified_gmt":"2015-12-04T11:36:29","slug":"tortenetunk","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/?page_id=55","title":{"rendered":"A kezdetek"},"content":{"rendered":"

A kolozsv\u00e1ri magyar nyelv\u0171 fels\u0151fok\u00fa f\u00f6ldrajzoktat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete<\/strong><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek (16\u201318. sz.)<\/strong><\/p>\n

Az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9ghez tartoz\u00f3 Kolozsv\u00e1ron el\u0151sz\u00f6r 1581 \u00e9s 1605 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt (megszak\u00edt\u00e1sokkal) fels\u0151fok\u00fa oktat\u00e1s, de a B\u00e1thori Istv\u00e1n alap\u00edtotta latin tan\u00edt\u00e1si nyelv\u0171 jezsuita akad\u00e9mi\u00e1n<\/strong> nem volt f\u00f6ldrajz jelleg\u0171 oktat\u00e1s. P\u00e1r \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb, pontosabban 1656 \u00e9s 1659 k\u00f6z\u00f6tt Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nos f\u00f6ldrajzi ismereteket is oktatott Kolozsv\u00e1ron, de reform\u00e1tus koll\u00e9gium<\/strong>\u00e1t \u00e1ltal\u00e1ban nem sorolj\u00e1k a fels\u0151oktat\u00e1shoz. Mindk\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny a Farkas utcai reform\u00e1tus templomt\u00f3l D-re es\u0151 telken m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n

A m\u00e1sodik fels\u0151oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny 1698 \u00e9s 1773 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a v\u00e1rosban, ekkor a v\u00e1ros m\u00e1r a Habsburg Birodalom r\u00e9sze volt. Az I. Lip\u00f3t alap\u00edtotta jezsuita akad\u00e9mia<\/strong> a rend feloszlat\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Itt Hell Miksa nemzetk\u00f6zi rang\u00fa csillag\u00e1sz volt a matematika tan\u00e1ra 1752 \u00e9s 1755 k\u00f6z\u00f6tt, aki meteorol\u00f3giai \u00e9s nyelv\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9sekkel is foglalkozott.<\/p>\n

Az int\u00e9zm\u00e9nyt M\u00e1ria Ter\u00e9zia 1774-ben alap\u00edtotta \u00fajra, a piarist\u00e1kra b\u00edzva azt. 1781-ig az oktat\u00e1s nyelve a latin volt, az utols\u00f3 h\u00e1rom \u00e9vben II. J\u00f3zsef nyelvt\u00f6rv\u00e9nye k\u00f6vetkezt\u00e9ben a n\u00e9met, 1784-ben az int\u00e9zm\u00e9nyt lefokozt\u00e1k. A piarista akad\u00e9mi\u00e1<\/strong>n, 1778-t\u00f3l a B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Karon az \u00f6t tansz\u00e9k egyike volt az alkalmazott mennyis\u00e9gtan, ahol Malinovits Ign\u00e1c volt a professzor (geometri\u00e1t, azaz felm\u00e9r\u00e9st \u00e9s t\u00e9rk\u00e9pk\u00e9sz\u00edt\u00e9st tan\u00edtott). Mindk\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny az egyetemi templomt\u00f3l D-re es\u0151 \u00e9p\u00fcletekben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n

Az els\u0151 felvon\u00e1s (1874\u20131919)<\/strong><\/p>\n

Az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchi\u00e1hoz tartoz\u00f3 Kolozsv\u00e1ron 1872-ben alap\u00edtotta Ferenc J\u00f3zsef Magyarorsz\u00e1g \u2013 Budapest ut\u00e1n \u2013 m\u00e1sodik, magyar nyelv\u0171 tudom\u00e1nyegyetem\u00e9t, amely hamarosan felvette a Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetem<\/strong> nevet.<\/p>\n

A B\u00f6lcs\u00e9szkarhoz tartoz\u00f3 F\u00f6ldrajz tansz\u00e9k 1874-ben j\u00f6tt l\u00e9tre: a kolozsv\u00e1ri a m\u00e1sodik magyar tansz\u00e9k volt a Hunfalvy J\u00e1nos-f\u00e9le (buda)pesti ut\u00e1n, megel\u0151zte korban az els\u0151 rom\u00e1n nyelv\u0171 tansz\u00e9ket, amelyet 1900-ban hoztak l\u00e9tre Bukarestben. Brassai S\u00e1muel polihisztor \u2013 aki addig az elemi mennyis\u00e9gtan tan\u00e1ra volt \u2013 1874-ben (77 \u00e9vesen) \u00e1t akarta mag\u00e1t helyeztetni a bet\u00f6ltetlen f\u00f6ldrajzi tansz\u00e9kre, de ez nem siker\u00fclt neki. Els\u0151k\u00e9nt Terner Adolf volt a professzor 1874\u20131904 k\u00f6z\u00f6tt. \u0150t Cholnoky Jen\u0151 k\u00f6vette, aki 1905\u20131919 k\u00f6z\u00f6tt tan\u00edtott Kolozsv\u00e1ron. Az els\u0151sorban term\u00e9szetf\u00f6ldrajzos Cholnoky Jen\u0151 a magyar f\u00f6ldrajztudom\u00e1ny egyik legnevesebb alakja volt; az Amerikai F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g a vil\u00e1g neves geogr\u00e1fusai k\u00f6z\u00f6tt tartotta sz\u00e1mon: a f\u00f6ldrajzi t\u00e1rsas\u00e1gok vezet\u0151in t\u00fal tizenk\u00e9t neves tud\u00f3st h\u00edvott meg 1912-ben Amerik\u00e1ba, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck Cholnokyt. Cholnoky 1870-ben Veszpr\u00e9mben sz\u00fcletett, L\u00f3czy Lajos tan\u00edtv\u00e1nya volt, fiatalon K\u00edn\u00e1ban volt k\u00e9t \u00e9ves tanulm\u00e1ny\u00faton, majd kolozsv\u00e1ri tart\u00f3zkod\u00e1sa ut\u00e1n, a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt Budapesten tan\u00edtott, 1950-ben halt meg. Volt di\u00e1kja, Schilling G\u00e1bor lett a tan\u00e1rseg\u00e9dje Kolozsv\u00e1ron.<\/p>\n

A Farkas utc\u00e1ban, a ma is m\u0171k\u00f6d\u0151 egyetemi f\u0151\u00e9p\u00fclet I. emelet\u00e9n volt a F\u00f6ldrajzi Int\u00e9zet, amely 1895-ben j\u00f6tt l\u00e9tre. Az int\u00e9zetnek a sz\u00e1zadel\u0151re m\u00e1r hatalmas k\u00f6nyvt\u00e1ra, foly\u00f3iratt\u00e1ra, t\u00e9rk\u00e9pt\u00e1ra, f\u00e9nyk\u00e9pt\u00e1ra, m\u0171szerei voltak. E gy\u0171jtem\u00e9nyekb\u0151l ma csak a f\u00e9nyk\u00e9pt\u00e1rat \u00e9s a t\u00e9rk\u00e9pt\u00e1rat ismerj\u00fck: 2001-ben ker\u00fclt el\u0151, t\u00f6bb \u00e9vtizedes ismeretlens\u00e9gb\u0151l, a hagyat\u00e9kot a Cholnoky F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g kezeli.<\/p>\n

A hallgat\u00f3k n\u00e9gy \u00e9ves k\u00e9pz\u00e9sen vettek r\u00e9szt. Az el\u0151ad\u00e1sokon \u00e9s szemin\u00e1riumokon t\u00fal szakmai gyakorlataik voltak, tanulm\u00e1nyi kir\u00e1ndul\u00e1sok, szakdolgozatuk meg\u00edr\u00e1sa ut\u00e1n k\u00e9tszakos tan\u00e1ri oklevelet szereztek. A nevesebb, tan\u00edtv\u00e1nyok: a zool\u00f3gus Gelei J\u00f3zsef, a n\u00e9prajzos Gy\u00f6rffy Istv\u00e1n, a geogr\u00e1fus Tulogdy J\u00e1nos \u00e9s X\u00e1ntus J\u00e1nos.<\/p>\n

Az els\u0151 sz\u00fcnet (1919\u20131940)<\/strong><\/p>\n

1919-ben a m\u00e1r Rom\u00e1ni\u00e1hoz tartoz\u00f3 Kolozsv\u00e1rt a FJTE oktat\u00f3i el kellett hagyj\u00e1k, az egyetem Szegeden m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb. A FJTE \u00e9p\u00fcleteiben, felszerel\u00e9s\u00e9vel rom\u00e1n tannyelv\u0171 egyetem j\u00f6tt l\u00e9tre, a Ferdin\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem<\/strong>. A f\u00f6ldrajz maradt a Farkas utc\u00e1ban, de a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar r\u00e9sze lett, ez id\u0151ben t\u00f6bb magyar hallgat\u00f3 is tanult az egyetemen, p\u00e9ld\u00e1ul Incze Andor.<\/p>\n

A m\u00e1sodik felvon\u00e1s (1940\u20131959)<\/strong><\/p>\n

1940-t\u0151l n\u00e9gy \u00e9ven \u00e1t Kolozsv\u00e1r ism\u00e9t Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sze lett. Egyetemek k\u00f6lt\u00f6ztek 1940 \u0151sz\u00e9n, visszat\u00e9rt a magyar nyelv\u0171 Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetem<\/strong>, a rom\u00e1n egyetem Nagyszebenbe (\u00e9s Temesv\u00e1rra) k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt el, a f\u00f6ldrajz az ut\u00f3bbi helyre. Ez id\u0151szakban a f\u00f6ldrajz m\u00e1r h\u00e1rom tansz\u00e9kre bomlott: a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi karon Prinz Gyula, a B\u00f6lcs\u00e9szkaron Hantos Gyula, a K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi karon Teleki G\u00e9za volt a professzor. Az el\u0151bbi kett\u0151 helysz\u00edne tov\u00e1bbra is a Farkas utca, az ut\u00f3bbi a B\u00e1stya utc\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az 1882-ben sz\u00fcletett Prinz az akkor N\u00e9metorsz\u00e1ghoz tartoz\u00f3 Breslau-ban tanult, Bels\u0151-\u00c1zsi\u00e1ban volt tanulm\u00e1ny\u00faton, n\u00e9gy v\u00e1ros egyetem\u00e9n is tan\u00edtott: Pozsony, P\u00e9cs, Kolozsv\u00e1r \u00e9s Szeged. Prinz mellett kezdte egyetemi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t Tulogdy J\u00e1nos, tan\u00edtv\u00e1nyuk volt Moln\u00e1r Jen\u0151.<\/p>\n

1945-ben, Kolozsv\u00e1r ism\u00e9t Rom\u00e1nia r\u00e9sze volt: megsz\u0171ntett\u00e9k a FJTE-t, visszat\u00e9rt az egyetemi \u00e9p\u00fcletekbe a rom\u00e1n egyetem, \u00faj magyar egyetemet alap\u00edtottak, ez a Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem<\/strong>. A f\u00f6ldrajz eleinte a S\u00e9tat\u00e9ren m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, majd 1948-t\u00f3l a Marianumban. A tansz\u00e9kvezet\u0151 Tulogdy J\u00e1nos volt: Tord\u00e1n sz\u00fcletett 1891-ben, Cholnoky tan\u00edtv\u00e1nya volt, a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt a kolozsv\u00e1ri Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium tan\u00e1ra volt, az egyetemen term\u00e9szetf\u00f6ldrajzzal foglalkozott, 1979-ben hunyt el Kolozsv\u00e1ron. Term\u00e9szetf\u00f6ldrajzos munkat\u00e1rsa volt m\u00e9g Grigercsik Jen\u0151, t\u00e1rsadalomf\u00f6ldrajzot oktatott Incze Andor \u00e9s Moln\u00e1r Jen\u0151. Tan\u00edtv\u00e1nyaik k\u00f6z\u00fcl koll\u00e9g\u00e1juk lett T\u00f6vissi J\u00f3zsef \u00e9s \u00dajv\u00e1ri J\u00f3zsef, mindketten term\u00e9szetf\u00f6ldrajzosak.<\/p>\n

A m\u00e1sodik sz\u00fcnet (1959\u20131993)<\/strong><\/p>\n

1959-ben egyes\u00edtett\u00e9k a rom\u00e1n Babe\u015f \u00e9s a magyar Bolyai egyetemet, l\u00e9trej\u00f6tt a Babe\u015f\u2013Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem<\/strong>. A f\u00f6ldrajz a Biol\u00f3gia\u2013F\u00f6ldrajz\u2013Geol\u00f3gia Kar r\u00e9szek\u00e9nt a Mik\u00f3-kertbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, az 1882-ben \u00e9p\u00fclt, egykori Vegytani Int\u00e9zet \u00e9p\u00fclet\u00e9be. Hamarosan elsorvasztott\u00e1k, \u00edgy megsz\u0171nt a magyar tagozat (az \u00e9vfolyamok magyar hallgat\u00f3i p\u00e1r tant\u00e1rgyat magyarul tanulhattak, ha \u00e9pp volt magyar tan\u00e1r). \u00daj magyar oktat\u00f3kat nem vettek fel, a r\u00e9gieket fokozatosan nyugd\u00edjazt\u00e1k: Incze Andor, Moln\u00e1r Jen\u0151, T\u00f6vissi J\u00f3zsef \u00e9s \u00dajv\u00e1ri J\u00f3zsef dolgozott magyark\u00e9nt ez id\u0151ben a f\u00f6ldrajzon.<\/p>\n

A harmadik felvon\u00e1s (1993\u2013)<\/strong><\/p>\n

A Babe\u015f\u2013Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem<\/strong>en 1989 ut\u00e1n n\u00e9gy \u00e9vvel ism\u00e9t elindult a magyar tagozat az 1994-t\u0151l \u00f6n\u00e1ll\u00f3v\u00e1 v\u00e1l\u00f3 F\u00f6ldrajz Kar<\/span><\/a>on. 1997-t\u0151l nemcsak Kolozsv\u00e1ron lehet magyarul tanulni, hanem a Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3si Kihelyezett Tagozat<\/span><\/a>on is: az el\u0151bbi helyen n\u00e9gy \u00e9ves tan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9s, az ut\u00f3bbi helyen h\u00e1rom \u00e9ves turizmus \u00e9s topogr\u00e1fus f\u0151iskolai k\u00e9pz\u00e9s indult magyar nyelven. A 2005-\u00f6s bolognai oktat\u00e1si reformot k\u00f6vet\u0151en az el\u0151bbi helyen a f\u00f6ldrajz mellett turizmus \u00e9s ter\u00fcletfejleszt\u00e9s alapszak indul el, ill. mesterszak; az ut\u00f3bbi helyen a turizmusra \u00e9p\u00fcl a mesterszak. 1990-ben indult el Kolozsv\u00e1ron a jelenlegi oktat\u00f3k felv\u00e9tele. A tagozatvezet\u0151k el\u0151bb P\u00e1ndi G\u00e1bor; majd Kolozsv\u00e1ron Benedek J\u00f3zsef \u00e9s Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3son Dombay Istv\u00e1n. A kolozsv\u00e1ri magyar oktat\u00f3k 2005-ben a Cholnoky Jen\u0151 F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g<\/span><\/a>ot hozt\u00e1k l\u00e9tre, majd 2011-t\u0151l a Magyar F\u00f6ldrajzi Int\u00e9zetbe t\u00f6m\u00f6r\u00fclnek.<\/p>\n

Bartos-Elekes Zsombor: A kolozsv\u00e1ri magyar fels\u0151fok\u00fa f\u00f6ldrajzoktat\u00e1s \u00e1ttekint\u00e9se<\/em> (PPT<\/span>)<\/p>\n

Bartos-Elekes Zsombor (2009): Geogr\u00e1fusk\u00e9pz\u00e9s a kolozsv\u00e1ri egyetemen <\/span><\/a><\/span>(1874\u20131919).<\/a><\/em>\u00a0<\/em>F\u00f6ldrajzi M\u00fazeumi Tanulm\u00e1nyok 18. \u00c9rd. pp. 38\u201343.<\/p>\n

Bartos-Elekes Zsombor (2012): Geogr\u00e1fusk\u00e9pz\u00e9s a kolozsv\u00e1ri egyetemen<\/span> (1940\u20131945)<\/a><\/em>. Tiszteletk\u00f6tet Dr. T\u00f6vissi J\u00f3zsef 85. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra. Collegium Geographicum k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1m. pp. 53\u201358.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A kolozsv\u00e1ri magyar nyelv\u0171 fels\u0151fok\u00fa f\u00f6ldrajzoktat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete El\u0151zm\u00e9nyek (16\u201318. sz.) Az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9ghez tartoz\u00f3 Kolozsv\u00e1ron el\u0151sz\u00f6r 1581 \u00e9s 1605 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt (megszak\u00edt\u00e1sokkal) fels\u0151fok\u00fa oktat\u00e1s, de a B\u00e1thori Istv\u00e1n alap\u00edtotta latin tan\u00edt\u00e1si nyelv\u0171 jezsuita akad\u00e9mi\u00e1n nem volt f\u00f6ldrajz jelleg\u0171 oktat\u00e1s. P\u00e1r … Continue reading →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":38,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/55"}],"collection":[{"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=55"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/55\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1253,"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/55\/revisions\/1253"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/38"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=55"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}