{"id":2947,"date":"2024-12-16T16:20:04","date_gmt":"2024-12-16T16:20:04","guid":{"rendered":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/?page_id=2947"},"modified":"2024-12-16T16:45:49","modified_gmt":"2024-12-16T16:45:49","slug":"tanulmanyutak-2025","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/?page_id=2947","title":{"rendered":"Tanulm\u00e1nyutak – 2025"},"content":{"rendered":"

N\u00e9v: G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g<\/strong><\/span><\/p>\n

Helyek sz\u00e1ma:<\/strong> 60 f\u0151 (BSc1, BSc2, MSc2; BSc3, MSc1)<\/p>\n

Id\u0151:<\/strong> 7 nap, 2025. \u00e1prilis 5\u201311.<\/p>\n

Jelentkez\u00e9s:<\/strong> M\u00e1th\u00e9 Andr\u00e1s (matheandras@yahoo.com<\/a>)<\/p>\n

Tant\u00e1rgy \/ t\u00e9ma:<\/strong> \u00c9p\u00edt\u00e9szet, Kult\u00fara \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3, Szolg\u00e1ltat\u00e1sok, Kultur\u00e1lis turizmus, Etnokultur\u00e1lis \u00f6vezetek turisztikai \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9se.<\/p>\n

Tanulm\u00e1nyi k\u00f6vetelm\u00e9ny:<\/strong> sz\u00f3beli vizsga az \u00fat alatt idegenvezet\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n

Szervez\u0151: M\u00e1th\u00e9 Andr\u00e1s<\/strong><\/span><\/p>\n

\u00a0<\/strong>Terepgyakorlatunk sor\u00e1n G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g n\u00e9h\u00e1ny nevezetesebb turisztikai desztin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e9rintj\u00fck. Els\u0151 \u00e1llom\u00e1sunk a J\u00f3n tenger partj\u00e1n fekv\u0151 Parga, ahol megtekintj\u00fck a Velencei v\u00e1rat, majd vizibiciklikkel illetve cs\u00f3nakokkal \u00e1tkel\u00fcnk a szemk\u00f6zti Panagia templomszigetre,illetve felfedezz\u00fck \u00f3v\u00e1ros\u00e1nak sz\u0171k, kacskaringos utc\u00e1it, ahol velencei st\u00edlus\u00fa h\u00e1zakat csod\u00e1lhatunk meg. Innen Aitolikoba tartunk, amit\u00a0 \u201etengeri Velence\u201d-k\u00e9nt is emlegetnek, mivel egy kis szigeten fekszik, amelyet mesters\u00e9ges g\u00e1tak k\u00f6tnek \u00f6ssze a sz\u00e1razf\u00f6lddel. K\u00fcl\u00f6nleges var\u00e1zsa r\u00e9szben az egyedi fekv\u00e9s\u00e9b\u0151l ad\u00f3dik, hiszen a tenger k\u00f6zep\u00e9n \u00e9p\u00fclt v\u00e1rosk\u00e9nt, csatorn\u00e1kkal \u00e9s h\u00edddal keresztezett utc\u00e1kkal. A szigeten biz\u00e1nci templomokat \u00e9s hagyom\u00e1nyos g\u00f6r\u00f6g h\u00e1zakat tal\u00e1lunk, amelyek az id\u0151k sor\u00e1n j\u00f3l meg\u0151rizt\u00e9k jellegzetes mediterr\u00e1n st\u00edlusukat. Ezt k\u00f6vet\u0151en P\u00e1tr\u00e1ba utazunk, mely a Peloponn\u00e9szoszi- f\u00e9lsziget \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, nevezetess\u00e9gei k\u00f6z\u00f6tt van a v\u00e1ros f\u00f6l\u00e9 emelked\u0151 t\u00f6r\u00f6k kori er\u0151d \u00e9s a Szent Andr\u00e1s Sz\u00e9kesegyh\u00e1z. \u00c9rdemes szem\u00fcgyre venni a 2004-ben \u00e9p\u00fclt Peloponn\u00e9szoszt \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1got \u00f6sszek\u00f6t\u0151 monument\u00e1lis h\u00eddat, mely a v\u00e1ros mellett \u00edvel \u00e1t a Korinthoszi- \u00f6bl\u00f6n valamint a R\u00f3mai Odeont azaz a r\u00f3mai sz\u00ednh\u00e1zat mely el\u0151bb \u00e9p\u00fclt fel, mint az ath\u00e9ni. Ugyanakkor l\u00e1togat\u00e1st tesz\u00fcnk G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g egyik legr\u00e9gebbi \u00e9s legh\u00edresebb bor\u00e1szat\u00e1hoz, az Achaia Clausshoz, ez a\u00a0 r\u00e9gi\u00f3 egyik legn\u00e9pszer\u0171bb attrakci\u00f3ja, mely a k\u00f6zelben tal\u00e1lhat\u00f3, egy z\u00f6ldell\u0151 hegyen alap\u00edtotta a 19. sz\u00e1zadban a bajor Gustav Clauss. Utunk innen Ol\u00fcmpi\u00e1ba vezet, az \u00f3kori ol\u00fcmpiai j\u00e1t\u00e9koknak az antikvit\u00e1s egyik legfontosabb sportverseny\u00e9nek helysz\u00edn\u00e9re. Az els\u0151 j\u00e1t\u00e9kokat i.e.776 -ban rendezt\u00e9k Zeusz tisztelet\u00e9re; ezut\u00e1n n\u00e9gy \u00e9vente ker\u00fclt sor r\u00e1juk. Az archeol\u00f3giai m\u00fazeum Ol\u00fcmpia v\u00e1ros\u00e1ban kiemelked\u0151 gy\u0171jtem\u00e9nyt k\u00edn\u00e1l sz\u00e1munkra, ahol a r\u00e9g\u00e9szeti leleteket \u00e9s m\u0171alkot\u00e1sokat mutatj\u00e1k be az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g civiliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l.Innen Nafplioba utazunk, a Peloponn\u00e9szoszi-f\u00e9lsziget Keleti partj\u00e1ra, melyet G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g egyik legszebb \u00e9s legromantikusabb hely\u00e9nek tartanak. Ez a v\u00e1ros volt az \u00fajonnan sz\u00fcletett g\u00f6r\u00f6g \u00e1llam els\u0151 f\u0151v\u00e1rosa, 1823 \u00e9s 1834 k\u00f6z\u00f6tt.\u00a0 Megtekintj\u00fck a18. sz\u00e1zadi g\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gi kir\u00e1lyi csal\u00e1d rezidenci\u00e1j\u00e1t, a Bourtzi er\u0151d\u00f6t, amely a tengerbe ny\u00falik ki, \u00e9s a 15. sz\u00e1zadi Pal\u00e1m\u00e9desz er\u0151d\u00f6t, amely a v\u00e1ros hegy\u00e9n magasodik. A v\u00e1rosfalak a t\u00f6r\u00f6k uralom idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak \u00e9s egy csod\u00e1latos s\u00e9ta\u00fatnak adnak otthont, ahol az oszm\u00e1n sz\u00f6k\u0151k\u00fatakt\u00f3l a velencei \u00e9s klasszicista \u00e9p\u00fcletekig mindent megtal\u00e1lunk. Ezut\u00e1n a Daphni-kolostorhoz megy\u00fcnk, mely a k\u00f6z\u00e9p biz\u00e1nci templom\u00e9p\u00edt\u00e9szet h\u00e1rom leggazdagabb alkot\u00e1sa k\u00f6z\u00e9 tartozik \u00e9s az Unesco v\u00e9delme alatt \u00e1ll. Az Ath\u00e9n k\u00f6zel\u00e9ben fekv\u0151 kolostor a 11. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt egy kora biz\u00e1nci templom hely\u00e9re.Terep\u00fcnket Thessaloniki v\u00e1ros megl\u00e1togat\u00e1s\u00e1val z\u00e1rjuk, ahol biz\u00e1nci \u00e9s t\u00f6r\u00f6k id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u0171eml\u00e9kek sokas\u00e1g\u00e1t csod\u00e1ljuk meg. (Feh\u00e9r torony, Szent Pantaleon, Hagia Sofia egykori mecset, ma orthodox templom, Szent Gy\u00f6rgy rotunda)<\/p>\n

\u00c1r: 350 eur\u00f3<\/span><\/strong> (utaz\u00e1s, 4 sz\u00e1ll\u00e1s, 4 reggeli)<\/p>\n

Jelentkez\u00e9s:<\/strong> a BSc I.\u2013II. \u00e9ves \u00e9s MSc II. \u00e9ves hallgat\u00f3k el\u0151nyt \u00e9lveznek, de BSc III. \u00e9ves \u00e9s MSc1 I. \u00e9ves hallgat\u00f3k is jelentkezhetnek az \u00fatra az \u00fcresen maradt helyek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben. Jelentkez\u00e9s legk\u00e9s\u0151bb janu\u00e1r 31-ig. A lev\u00e9lbeli jelentkez\u00e9st febru\u00e1r 10-ig 200 eur\u00f3 el\u0151leg befizet\u00e9s\u00e9vel kell meger\u0151s\u00edteni.\u00a0<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

N\u00e9v: Spanyolorsz\u00e1g (Andal\u00fazia)<\/strong><\/span><\/p>\n

Helyek sz\u00e1ma:<\/strong> 60 f\u0151 (BSc1, BSc2, MSc2; BSc3, MSc1)<\/p>\n

Id\u0151:<\/strong> 12 nap, 2025. \u00e1prilis 23 \u2013 m\u00e1jus 4.<\/p>\n

Jelentkez\u00e9s<\/strong>: M\u00e1th\u00e9 Andr\u00e1s (matheandras@yahoo.com<\/a>)<\/p>\n

Tant\u00e1rgy \/ t\u00e9ma:<\/strong> \u00c9p\u00edt\u00e9szet, Kult\u00fara \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3, Szolg\u00e1ltat\u00e1sok, Kultur\u00e1lis turizmus, Etnokultur\u00e1lis \u00f6vezetek turisztikai \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9se.<\/p>\n

Tanulm\u00e1nyi k\u00f6vetelm\u00e9ny:<\/strong> sz\u00f3beli vizsga az \u00fat alatt.<\/p>\n

Szervez\u0151: M\u00e1th\u00e9 Andr\u00e1s<\/strong><\/span>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Andal\u00faziai utunkat Velence megl\u00e1togat\u00e1s\u00e1val ind\u00edtjuk, az\u00a0Adriai-tenger\u00a0\u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n l\u00e9v\u0151 mocsaras\u00a0lag\u00fanav\u00e1rost fedezz\u00fck fel, mely a k\u00f6z\u00e9pkorban a Velencei K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6zpontja volt, ma gazdag kultur\u00e1lis \u00e9let folyik itt.\u00a01987 \u00f3ta Velence \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 lag\u00fana az\u00a0Unesco Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00a0r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi (Canal Grande, Szt. M\u00e1rk t\u00e9r, D\u00f3zse palota, Santa Maria della Salute, Sohajok h\u00eddja, egykori gazdag keresked\u0151k palot\u00e1i), ezt k\u00f6vet\u0151en Valenci\u00e1t fedezz\u00fck fel, a Mercado Central egzotikus piac\u00e1t, az egykori selyemb\u00f6rze \u00e9p\u00fclet\u00e9t mely az Unesco v\u00e9delem alatt \u00e1ll, a 14. sz\u00e1zadi Valenciai katedr\u00e1list illetve a Miguelete tornyot, majd innen az Ib\u00e9riai f\u00e9lsziget legmagasabb hegyvonulat\u00e1nak, a Sierra Nevada hegys\u00e9gnek a l\u00e1b\u00e1n\u00e1l elhelyezked\u0151 Granad\u00e1ba \u00e9rkez\u00fcnk, ahol az egykori Granadai Em\u00edrs\u00e9g uralkod\u00e1sa alatt meg\u00e9p\u00edtett Alhambra \u00e9s Generalife palotav\u00e1rost \u00e9s egy\u00e9b 13-14. sz\u00e1zadi templomokat, illetve a Granadai nagymecsetet l\u00e1togatjuk meg. Ezt k\u00f6vet\u0151en a Caminito del Rey, azaz\u00a0a Kir\u00e1lyok \u00fatja kanyont\u00far\u00e1t fogjuk megtenni, mely a vil\u00e1g egyik legk\u00fcl\u00f6nlegesebb t\u00fara\u00fatvonala, a <\/strong>Guadalhorce foly\u00f3 feletti El Chorro kanyonban l\u00e9v\u0151 \u00f6sv\u00e9ny 100 m\u00e9ter magasan, a sziklafal oldal\u00e1ra fesz\u00edtve halad t\u00f6bb kilom\u00e9teren \u00e1t. \u00datunk ezut\u00e1n az Ib\u00e9riai f\u00e9lsziget legd\u00e9libb pontj\u00e1hoz vezet, Gibralt\u00e1r v\u00e1ros\u00e1llamba l\u00e1togatunk, mely jelenleg is egy brit tengerent\u00fali ter\u00fclet, ahol a Gibralt\u00e1r szimb\u00f3lum\u00e1t jelent\u0151 425 m magas, 1250 m sz\u00e9les m\u00e9szk\u0151sz\u00edrt cs\u00facs\u00e1ra kapaszkodunk fel, megcsod\u00e1ljuk az itt \u00e9l\u0151 mak\u00e1k\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3t \u00e9s a Gibralt\u00e1ri-szorost. Innen Cadiz tengerparti kik\u00f6t\u0151 \u00f3v\u00e1ros\u00e1t j\u00e1rjuk be mely az Atlanti-\u00f3ce\u00e1n partj\u00e1n a\u00a0Cadizi-\u00f6b\u00f6lbe\u00a0beny\u00fal\u00f3 f\u00e9lszigeten fekszik, a sz\u00e9kesegyh\u00e1zat valamint a Torre Tavira vil\u00e1g\u00edt\u00f3tornyot. Kolumbusz Krist\u00f3f C\u00e1diz kik\u00f6t\u0151j\u00e9b\u0151l indult m\u00e1sodik \u00e9s negyedik \u00fatj\u00e1ra \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a v\u00e1ros lett a spanyol aranyflotta f\u0151 kik\u00f6t\u0151je. Ezt k\u00f6vet\u0151en a legjelent\u0151sebb m\u00f3r eml\u00e9keket \u00f6rz\u0151 Sevilla \u00e9s Cordoba v\u00e1rosait fedezz\u00fck fel. Sevill\u00e1ban megl\u00e1togatjuk a vil\u00e1g legnagyobb g\u00f3tikus templom\u00e1t, Kolumbusz s\u00edrj\u00e1t, az Aranytornyot, a Plaza de Espanat, mely a Csillagok h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak egyik forgat\u00e1si helysz\u00edne volt, az Alcazar kir\u00e1lyi palot\u00e1t, \u00e9s sz\u00e1mos m\u00e1s templomot. Cordoba ter\u00fclete egy ideig arabok befoly\u00e1sa alatt \u00e1llt. A v\u00e1ros volt a k\u00f6zpontja a C\u00f3rdobai Kalif\u00e1tusnak, a 10. sz\u00e1zadban a vil\u00e1g egyik legnagyobb v\u00e1rosak\u00e9nt tartott\u00e1k sz\u00e1mon, a kult\u00fara \u00e9s gazdags\u00e1g fellegv\u00e1ra volt. Ekkoriban itt volt a vil\u00e1g legnagyobb k\u00f6nyvt\u00e1ra: a k\u00f6tetek sz\u00e1m\u00e1t 400 ezer \u00e9s 1 milli\u00f3 k\u00f6z\u00e9 tett\u00e9k. Itt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl tal\u00e1n legink\u00e1bb az arab hat\u00e1s, a legh\u00edresebb l\u00e1tnival\u00f3ja a La Mezquita, amely egy VIII. sz\u00e1zadban elk\u00e9sz\u00fclt arab mecsetre \u00e9p\u00fclt kereszt\u00e9ny templom ahol narancsf\u00e1kkal telis-tele l\u00e9v\u0151 bels\u0151 kerten \u00e1t vezet az \u00fat az \u00e9p\u00fclet bej\u00e1rat\u00e1hoz, megtekintj\u00fck a Guadalquivir foly\u00f3n partjait \u00f6sszek\u00f6t\u00f6 r\u00f3mai h\u00eddat is, mely m\u00e9g i.e. az I sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. Hazafele j\u00f6vet Montpelliert, ( St. Pierre katedr\u00e1lis) a h\u00edres francia egyetemi v\u00e1rost l\u00e1togatjuk meg valamint terep\u00fcnk utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1sa Z\u00e1gr\u00e1b lesz. (katedr\u00e1lis, Szt. M\u00e1rk templom)<\/p>\n

\u00c1r: 600 eur\u00f3<\/span><\/strong> (busz, 7 sz\u00e1ll\u00e1s, 4 reggeli)<\/p>\n

Jelentkez\u00e9s: a BSc I.\u2013II. \u00e9ves \u00e9s MSc II. \u00e9ves hallgat\u00f3k el\u0151nyt \u00e9lveznek, de BSc III. \u00e9ves \u00e9s MSc1 I. \u00e9ves hallgat\u00f3k is jelentkezhetnek az \u00fatra az \u00fcresen maradt helyek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben. Jelentkez\u00e9s legk\u00e9s\u0151bb janu\u00e1r 31-ig. A lev\u00e9lbeli jelentkez\u00e9st febru\u00e1r 10-ig 250 eur\u00f3 el\u0151leg befizet\u00e9s\u00e9vel kell meger\u0151s\u00edteni.\u00a0<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a>\"\"<\/a><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

N\u00e9v: Erd\u00e9lyi-medence (s\u00f3 \u00e9s g\u00e1z)<\/strong><\/span><\/p>\n

Helyek sz\u00e1ma:<\/strong> 19 f\u0151 (BSc1, BSc2, MSc2)<\/p>\n

Id\u0151:<\/strong> 4 nap, 2025. m\u00e1jus 14\u201317.<\/p>\n

Jelentkez\u00e9s:<\/strong> Czellecz Bogl\u00e1rka (boglarka.czellecz@gmail.com<\/a>)<\/p>\n

Tant\u00e1rgy \/ t\u00e9ma: <\/strong><\/span>term\u00e9szetf\u00f6ldrajz \u2013 az erd\u00e9lyi s\u00f3 \u00e9s g\u00e1z nyom\u00e1ban \u2013 er\u0151forr\u00e1sok \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1s. Az Erd\u00e9lyi-medenc\u00e9ben a mioc\u00e9n-kori tengerel\u00f6nt\u00e9s alatt k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt g\u00e1z \u00e9s s\u00f3 (Szarmata, illetve B\u00e1den) jelenkori felsz\u00edni \u00e9s felsz\u00edn alatti megjelen\u00e9si form\u00e1it \u00e9s helysz\u00edneit keress\u00fck fel.<\/p>\n

Tanulm\u00e1nyi k\u00f6vetelm\u00e9ny:<\/strong> teszt a tanulm\u00e1nyi kir\u00e1ndul\u00e1s v\u00e9g\u00e9n.<\/p>\n

Szervez\u0151: Czellecz Bogl\u00e1rka<\/strong><\/span><\/p>\n

Helysz\u00ednek, l\u00e1tnival\u00f3k:<\/strong><\/p>\n

    \n
  1. nap: Kiss\u00e1rm\u00e1s (az erd\u00e9lyi g\u00e1z felfedez\u00e9se), D\u00e9sakna (bemutat\u00f3 \u00e9s b\u00e1nyal\u00e1togat\u00e1s, a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt z\u00e1rt b\u00e1nya, \u00e9tkez\u00e9si s\u00f3t b\u00e1ny\u00e1sznak), sz\u00e1ll\u00e1s Korondon<\/li>\n
  2. nap: Parajdi s\u00f3b\u00e1nya (bemutat\u00f3 \u2013 b\u00e1nya, kock\u00e1zati jelens\u00e9gek \u00e9s b\u00e1nyal\u00e1togat\u00e1s), S\u00f3-szoros term\u00e9szetv\u00e9delmi ter\u00fclet \u2013 Parajd, Unikum s\u00f3sf\u00fcrd\u0151 \u2013 Korond, sz\u00e1ll\u00e1s Korondon<\/li>\n
  3. nap: Szov\u00e1ta \u2013 kezel\u0151k\u00f6zpont, Medgyes \u2013 Term\u00e9szetes G\u00e1zok M\u00fazeuma, sz\u00e1ll\u00e1s Nagyenyeden<\/li>\n
  4. nap: Maros\u00fajv\u00e1r, s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szat Maros\u00fajv\u00e1ron, r\u00f3mai kori s\u00f3b\u00e1ny\u00e1k \u2013 bemutat\u00f3, ig\u00e9ny szerint f\u00fcrd\u0151z\u00e9s a maros\u00fajv\u00e1ri fel\u00faj\u00edtott s\u00f3sf\u00fcrd\u0151ben, d\u00e9lut\u00e1n\/este utaz\u00e1s Kolozsv\u00e1rra<\/li>\n<\/ol>\n

    Sz\u00e1ll\u00e1s:<\/strong> Korondi Kulcsosh\u00e1zak, Korond (2 \u00e9jszaka) \u00e9s Sv\u00e1jci H\u00e1z, Nagyenyed (1 \u00e9jszaka)<\/p>\n

    \u00c9tkez\u00e9s: reggeli + vacsora a panzi\u00f3ban, napk\u00f6zben saj\u00e1t k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 szendvicsek<\/p>\n

    \u00c1r: kb. 900\u2013950 lej<\/span><\/strong> (utaz\u00e1s, sz\u00e1ll\u00e1s, f\u00e9lpanzi\u00f3s ell\u00e1t\u00e1s, bel\u00e9p\u0151k \u2013 19 szem\u00e9llyel sz\u00e1molva). Az \u00e1r a r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1m\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben v\u00e1ltozik. Bel\u00e9p\u0151 (opcion\u00e1lis): s\u00f3sf\u00fcrd\u0151 Maros\u00fajv\u00e1ron \u2013 45 lej.<\/p>\n

    Jelentkez\u00e9si hat\u00e1rid\u0151: 2025. janu\u00e1r 20. El\u0151leg 500 lej (febru\u00e1r v\u00e9g\u00e9n). Minimum 16 utas sz\u00fcks\u00e9ges a tanulm\u00e1nyi kir\u00e1ndul\u00e1s megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

    \"\"<\/a><\/p>\n

    \"\"<\/a><\/p>\n

    \"\"<\/a><\/p>\n

    \"\"<\/a><\/p>\n

    N\u00e9v: Bosznia \u00e9s Montenegr\u00f3<\/strong><\/span><\/p>\n

    Helyek sz\u00e1ma:<\/strong> 51 f\u0151 (BSc, MSc, volt hallgat\u00f3k)<\/p>\n

    Id\u0151:<\/strong> 7 nap, 2025. m\u00e1jus 23\u201329.<\/p>\n

    Jelentkez\u00e9s:<\/strong> Bartos-Elekes Zsombor (zsombor.bartos@ubbcluj.ro<\/u>)<\/p>\n

    Tant\u00e1rgy \/ t\u00e9ma:<\/strong> Nemzetk\u00f6zi turizmus, Eur\u00f3pa f\u00f6ldrajza.<\/p>\n

    Tanulm\u00e1nyi k\u00f6vetelm\u00e9ny:<\/strong> r\u00f6vid teszt a kiadott anyagb\u00f3l az \u00fat el\u0151tt.<\/p>\n

    Szervez\u0151: Bartos-Elekes Zsombor, Nemerk\u00e9nyi Zsombor<\/strong><\/span><\/p>\n

    A d\u00e9lszl\u00e1v Balk\u00e1n felt\u00e1ratlans\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n kuri\u00f3zumokat rejt: tal\u00e1n k\u00e9t legl\u00e1tv\u00e1nyosabb orsz\u00e1ga, Bosznia-Hercegovina \u00e9s Montenegr\u00f3 legszebb term\u00e9szeti \u00e9s kultur\u00e1lis nevezetess\u00e9geit f\u0171zz\u00fck fel utunk sor\u00e1n. Term\u00e9szeti l\u00e1tnival\u00f3ink v\u00e1ltozatosak: t\u00far\u00e1zunk az Adria mediterr\u00e1n tengerpartj\u00e1n\u00e1l \u00e9s a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g Durmitor magaskarsztj\u00e1n is. A kultur\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyek is sokr\u00e9t\u0171ek: az \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9g legink\u00e1bb az Oszm\u00e1n Birodalom vagy a Velencei K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g nyomait viseli, egzotikum a jelenl\u00e9v\u0151 muzulm\u00e1n mesevil\u00e1g, meghat\u00e1roz\u00f3 az ortodoxia jelenl\u00e9te.<\/p>\n

    A k\u00f6z\u00e9pkori Bosznia sz\u00e9khelye a fest\u0151i v\u00edzes\u00e9s partj\u00e1n fekv\u0151 Jajce<\/em>, amelynek v\u00e1r\u00e1t M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly vette be, megalap\u00edtva a Jajcei b\u00e1ns\u00e1got. Ezt k\u00f6vet\u0151en a t\u00e9rs\u00e9g \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t az Oszm\u00e1n Birodalom eur\u00f3pai ter\u00fclet\u00e9hez tartozott. E korszak \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge az \u00f3v\u00e1rosok l\u00e1tk\u00e9pe k\u0151hidakkal \u00e9s sokablakos baz\u00e1rokkal, jelenleg is haszn\u00e1lt mecsetekkel, hiszen a lakoss\u00e1g bosny\u00e1k r\u00e9sze muzulm\u00e1n. Szarajev\u00f3<\/em>ban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6s \u00f3v\u00e1ros az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia idej\u00e9n r\u00e1 jellemz\u0151 st\u00edlusjegyekkel b\u0151v\u00fclt, a Kelet \u00e9s Nyugat \u00e9p\u00edt\u00e9szete \u00e9lesen fesz\u00fcl egym\u00e1snak (innen robbant ki az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, \u00e9vekig h\u00faz\u00f3dott a jugoszl\u00e1v sz\u00e9tes\u00e9s is). Hercegovin\u00e1ban a legismertebb vonzer\u0151 Moszt\u00e1r<\/em> a k\u0151h\u00eddja miatt; k\u00f6zel\u00e9ben a kontinens egyik legb\u0151viz\u0171bb karsztforr\u00e1s\u00e1n\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3 Blagaj<\/em> derviskolostora, Po\u010ditelj<\/em> \u2013 M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00e1ltal is \u00e9p\u00edttetett \u2013 k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1r\u00e1ban a keleties hangulat a legt\u00f6m\u00e9nyebb, a m\u00e9sztufag\u00e1takon le\u00f6ml\u0151 Kravica-v\u00edzes\u00e9s<\/em> el\u0151ter\u00e9ben ak\u00e1r strandolni is lehet.<\/p>\n

    Montenegr\u00f3ban az Adria partj\u00e1n az \u00e1gas-bogas rajzolat\u00fa Kotori-\u00f6b\u00f6l<\/em> a dalm\u00e1t partt\u00edpus iskolap\u00e9ld\u00e1ja, ahol a legl\u00e1tv\u00e1nyosabb kil\u00e1t\u00f3pontok ment\u00e9n tesz\u00fcnk gyalogt\u00far\u00e1t, ak\u00e1r a tenger szintje felett ezer m\u00e9ter magasb\u00f3l letekintve. Kotor<\/em> \u00e9s Budva<\/em> a Velencei K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g utols\u00f3 b\u00e1sty\u00e1i voltak, \u00edgy sz\u0171k sik\u00e1toros \u00f3v\u00e1rosaik \u00e9p\u00edt\u00e9szete Velenc\u00e9hez, Dalm\u00e1ci\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik, k\u00e9s\u0151bb a Monarchia Dalm\u00e1cia tartom\u00e1ny\u00e1nak legd\u00e9libb cs\u00fccsk\u00e9t alkott\u00e1k. Budva k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n a homokos tenger\u00f6bl\u00f6k kit\u0171n\u0151 helysz\u00ednei a f\u00fcrd\u00e9snek. E tengerpart m\u00f6g\u00f6tti r\u00e9szen v\u00e1lt ki az Oszm\u00e1n Birodalomb\u00f3l a kicsinyke Montenegr\u00f3, egykori kir\u00e1lyi sz\u00e9khelye a muze\u00e1lis jelleg\u0171 Cetinje<\/em>. R\u00f6vid s\u00e9ta keret\u00e9ben n\u00e9zz\u00fck meg a v\u00e9dett vizes \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00fa Shkodrai-t\u00f3ba \u00f6ml\u0151 Rijeka Crnojevi\u0107a<\/em> h\u00edres foly\u00f3kanyarulatait, a sziklafalba be\u00e9p\u00edtett Ostrog-kolostor<\/em>t. K\u00f6zepes neh\u00e9zs\u00e9g\u0171 magashegyi t\u00far\u00e1t tesz\u00fcnk a Durmitor<\/em> karsztos, j\u00e9gv\u00e1jta hegyvid\u00e9k\u00e9n a havas cs\u00facsok alatt; meg\u00e1llunk f\u00f6ldr\u00e9sz\u00fcnk egyik legm\u00e9lyebb szurdokv\u00f6lgye felett, a Tara<\/em> f\u00f6l\u00f6tt \u00edvel\u0151 h\u00eddn\u00e1l.<\/p>\n

    Sz\u00e1ll\u00e1sok jellege:<\/strong> sz\u00e1lloda, hosztel.<\/p>\n

    \u00c1r: 250 eur\u00f3<\/span><\/strong> (busz, 4 sz\u00e1ll\u00e1s, 2 reggeli).<\/p>\n

    Jelentkez\u00e9s:<\/strong> jelentkez\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t b\u00e1rki lev\u00e9lben jelezze december 17 \u00e9s janu\u00e1r 8 k\u00f6z\u00f6tt. Amennyiben ez id\u0151szak alatt a terepk\u00f6teles hallgat\u00f3k (BSc1, BSc2 \u00e9s MSc2) t\u00f6bben jelentkeznek a helyek sz\u00e1m\u00e1n\u00e1l, k\u00f6zt\u00fck a sorrendet nem a lev\u00e9l id\u0151pontja, hanem egy kiadott anyagb\u00f3l \u00edrt r\u00f6vid felv\u00e9teli teszt eredm\u00e9nye hat\u00e1rozza meg, amely egy\u00fattal a tant\u00e1rgy vizsg\u00e1ja is. Amennyiben kevesebben, a terepk\u00f6teles hallgat\u00f3k mellett a marad\u00e9k helyekre BSc3, MSc1 hallgat\u00f3k vagy ak\u00e1r kor\u00e1bbi di\u00e1kok is bejuthatnak, k\u00f6zt\u00fck a sorrendet a lev\u00e9l id\u0151pontja hat\u00e1rozza meg. Kifizet\u00e9si r\u00e9szletek: m\u00e1rcius elej\u00e9n (100 eur\u00f3), \u00e1prilisban (150 eur\u00f3).<\/p>\n

    \"\"<\/a><\/p>\n

    \"\"<\/a><\/p>\n

    \"\"<\/a><\/p>\n

    \"\"<\/a><\/p>\n

    N\u00e9v: Feladat<\/strong><\/span><\/p>\n

    Helyek sz\u00e1ma<\/strong>: X f\u0151<\/p>\n

    Jelentkez\u00e9s:<\/strong> Kov\u00e1cs Csaba (csaba.kovacs@ubbcluj.ro<\/a>)<\/p>\n

    Tant\u00e1rgy \/ t\u00e9ma:<\/strong> telep\u00fcl\u00e9sf\u00f6ldrajz, gazdas\u00e1gf\u00f6ldrajz, turizmusf\u00f6ldrajz<\/p>\n

    Tanulm\u00e1nyi k\u00f6vetelm\u00e9ny:<\/strong> \u00edr\u00e1sbeli besz\u00e1mol\u00f3.<\/p>\n

    \u00a0<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    N\u00e9v: G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g Helyek sz\u00e1ma: 60 f\u0151 (BSc1, BSc2, MSc2; BSc3, MSc1) Id\u0151: 7 nap, 2025. \u00e1prilis 5\u201311. Jelentkez\u00e9s: M\u00e1th\u00e9 Andr\u00e1s (matheandras@yahoo.com) Tant\u00e1rgy \/ t\u00e9ma: \u00c9p\u00edt\u00e9szet, Kult\u00fara \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3, Szolg\u00e1ltat\u00e1sok, Kultur\u00e1lis turizmus, Etnokultur\u00e1lis \u00f6vezetek turisztikai \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9se. Tanulm\u00e1nyi k\u00f6vetelm\u00e9ny: sz\u00f3beli vizsga az … Continue reading →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2947"}],"collection":[{"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2947"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2947\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2979,"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2947\/revisions\/2979"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/geografie.ubbcluj.ro\/pages\/magyarfoldrajz\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2947"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}